• Töreki
• Tihanyi-félsziget
• Kis-Balaton
• Badacsony
• Káli-medence

Az mindennapos emberi háborgatástól, erőteljes beavatkozástól mentes vidékek nemcsak értékükkel, hanem szépségükkel és évszakonként változó színeikkel, hangulatukkal csábítják a látogatót. Ilyen hely a Siófokhoz tartozó Töreki Halastavak területe is, amely 1992 óta tartozik a természetvédelem oltalma alá.

Siófok nyugati határában, a Pannon-tenger levonulását követő korai pleisztocén idején kialakult lösz dombok között, a Balatonra merőlegesen húzódó völgyben helyezkedik el a Töreki Halastavak természetvédelmi terület. Itt halad át a dél-dunántúli piros turistaútvonal is.

A 300 hektáros föld legfőbb értéke a Cinege patak - Siófok környékének egyetlen Balatonba torkolló, élővizet szállító vízfolyása -, valamint a patakra épült, 10 tóból álló, 36 hektár területű vízrendszer. A patak forrásvidéke is védett. A territórium jellemzője az élőhelyek nagy változatossága: tó, mocsár, üde kaszáló, száraz gyep és erdő. Ez a változatosság sok értékes élőlény életterét biztosítja. A terület déli határa egy 64 hektáros erdőtömb, nyolcvanéves cseres-tölgyes faállománnyal.

1998-ban készült el a 9000 méteres tanösvény, amely a jellegzetes élőhelyeket mutatja be, magyar, német és latin nyelvű tájékoztató táblákkal segít megismertetni a növény- és állatvilágot. Itt látható például két felhagyott külszínfejtésnél a több százas partifecske kolónia és a gyurgyalagok élőhelye. Itt van az európai madárfajok vonulási útvonala is. Ősszel és tavasszal a halastavak pihenő és táplálkozó helyet biztosítanak számtalan, hazánkban nem honos madárnak, melyek vonulás idején nagy tömegben lepik el a környéket. A kirándulók egy tavi és egy erdei pihenőhelyen fogyaszthatják el elemózsiájukat. A természetvédelmi terület fenntartója Siófok Város Önkormányzata, amely e hely földtani feltárását az MTA Földrajztudományi Intézetével elvégeztette, s tervezi az elmúlt 30 ezer év földfelszíni alakulásának bemutatását a nagyközönség számára.

Megvalósult 71 hektár erdőtelepítés, a friss ivóvíz-szerzés lehetőségét egy forrás már biztosítja, további feltárását tervezi a fenntartó.

Az ELTE Növényrendszertani, illetve Ökológiai Tanszéke elvégezte az élőhely tudományos feltárását, így a bemutatáson kívül, az általános és középiskolai oktatás mellett az egyetemi képzés céljaira is kiváló e hely. Gyakran szerveznek terepgyakorlatokat, természetvédelmi táborokat.

A Siófoki Önkormányzat fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához 2003-ban 500 ezer forintot költ erdőtelepítésre, 1 millió 990 ezer forintot pedig a Cinege patak és környékének rendezésére.

Szépsége mellett a félsziget földtani szempontból is hazánk egyik legizgalmasabb területe, mai arculatát a víz, a szél és a vulkanikus erők együttes hatásának köszönheti.

Ez a szép Tihany sziget - mely a Balatonban fekszik, s az csaknem teljesen körülveszi - olyan mintha a természet a tó királynőjének szemelte volna ki, s azzá tette volna meg: ugyanis magas sziklás hegyek veszik körül, s mintegy meg is erősítik, ugyanakkor belseje gazdag a nagyon is termékeny földben, és a só kivételével csaknem mindene megvan, ami csak emberi szükséglet. Vannak szántóföldjei, rétjei, de kitűnően alkalmas szőlők telepítésére is - olvasható egy rajongó XVII. századi útleírásban

Szépsége mellett a félsziget földtani szempontból is hazánk egyik legizgalmasabb területe, mai arculatát a víz, a szél és a vulkanikus erők együttes hatásának köszönheti. A félszigetet 1952-ben nyilvánították védetté, ez volt az első tájvédelmi körzet az országban. Ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésében áll.

Pazar látványt nyújtó Belső-tó és a lecsapolt Külső-tó semmiféle kapcsolatban nem áll magával a Balatonnal. A medencéiket a szél kotorta ki egykor. A Balaton-szintje felett több mint húsz méterrel elterülő Belső-tó jellegzetesen zárt tó, gazdag madárélet zajlik benne. Ugyancsak számos ritka fajnak otthona az 1803-ban lecsapolt Külső-tó. Később sajnos kiderült, hogy a lecsapolásnak sok értelme nem volt, hiszen rossz minőségű legelő keletkezett helyén, így néhány évtizede visszaállításáról döntöttek.

A Gejzírmező gejzírkúpjai hárommillió évvel ezelőtt keletkezhettek. Az időszakosan feltörő forró vizű források száznál is több helyen forrásmészkőből és hidrokvarcitból álló sziklaalakzatokat hagytak maguk után. Közülük is legszebb az Aranyház nevű gejzírkúp, amely a rajta lévő sárga zuzmóról kapta a nevét.

Végül a Tihanyi-félsziget geológiai értékéhez tartozik a rendkívül kövületgazdag felső-pannóniai üledéksor is. Ennek leghíresebb ősmaradványa, a tihanyi kecskeköröm néven közismert, megkövesedett Congeria-kagyló, amely ma már csak ritkán kerül a felszínre.

forrás: http://www.geographic.hu/index.php?act=kepgaleria&id=5260

A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó Kis-Balaton Európa-hírű vizes élőhely is. A vízborított, fokozottan védett belső területek csak szakmai céllal, kísérettel, külön engedéllyel látogathatók. A Kányavári-sziget azonban mindenki számára nyitva áll a szabadidő kultúrált eltöltésére, két kilátótornya segítségével gyönyörködhetünk a táj csodálatos szépségében és megismerhetjük a Kis-Balaton élővilágát is.
A horgászengedéllyel rendelkezők számára horgászási lehetőség az Újszabar-Zalavár összekötő út, valamint a Kányavári-sziget közvetlen környezetében nyílik.

A környező települések nagy szeretettel várják a látogatókat. Kellemes pihenést, érdekes látnivalókat nyújtanak a Kis-Balatont felkereső turistáknak. Balatonszentgyörgyön a Csillagvár, valamint néprajzi gyűjtemény és kerámia kiállítás található. Vörsön látható az eredeti bútorokkal berendezett Tájház, a Tűzoltó Múzeum.
Zalaapátiban az Apátsági templomot és monostort, valamint a volt Szentkirályi kastélyt is érdemes felkeresni.

Zalakaros és Hévíz a kirándulók mellett a gyógyulni vágyókat is várja a településeken található, sokak egészségét visszaadó gyógyvizekkel. Zalavár látnivalói közül a Szent István király-, és Cirill-Metód emlékoszlopokat említhetjük meg, 2000 augusztusában pedig a Várszigeten átadásra került a Kis-Balaton Ház, ahol a nagyközönség megismerheti a Kis-Balaton és térségének történelmét, a Kis-Balaton változását, sorsát, újjáéledését, eredményeit, táji és természeti értékeit.
A balatonmagyaródi Bivalyrezervátum meglátogatását sem érdemes kihagyni a programból.
A természet, a csend, a jó borok, szép tájak kedvelői biztosan jól érzik magukat ezen a vidéken.

Minden, amit a természetben szépnek ismerünk, csodálatosképpen együtt van itt, a Badacsony környékén.

Mindenből ízelítőt kapunk, tengerből, gyönyörű, büszke hegyekből, omlatag öreg várakból, napsütötte, dalos szőlős déli lankákból.

A monda szerint óriások játszottak itt valaha, játékos kockákkal, kúpokkal, dombokkal, labdázó óriások, Vulcanus fiai, akik valami hirtelen intésre elvonultak e földről, s itt hagyták szeszélyes összevisszaságban a játékaikat.

E nagyszerű tájban a hasonlók közt is legnagyobb, legmagasabb, legismertebb és legértékesebb a Badacsony. Közvetlen a tó partjáról indul lejtője, előbb szelíden és álmatagon, hogy feljebb mind meredekebbé válva, hogy bazaltsziklákban, szélrágta oszlopokban, kőszákokban folytatódjék.

A tomaji és szigligeti öblök tisztelettudó szerénységgel fogják közre, félsziget talpazatán állva Badacsony büszkén tekint a tóra, s az csillogó hullámszemével visszatekinget rá. Mint egyik méltatója jellemezte, úgy emelkedik a tó tükre fölé a Badacsony hegye, mint a Balaton "Bazaltkoszorús Királya".

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb gyöngyszeme a Káli-medence. Ez a vidék télen nyugodt, csendes, tavasszal ébred, nyáron nyüzsgo, de igazán osszel él. Az éro szolo üzenete: közeledik a szüret. A csodálatos panorámás tájat a medence északi részén fekvo Fekete-hegyrol is remekül meg lehet figyelni. A nagyra nott tölgyfák már körülzárták az Eötvös kilátót.

A látóhatár déli szegélyérol már megcsillannak a Balaton hullámai is.
Ábrahámhegytol északra haladva, a Balaton-felvidék peremére érve jobbra hatalmas homokbánya sebhelye éktelenkedik. A látvány mégis megkapó: a mélyben a vidék sápadt, szél formálta kis sivatagja mellett, kápráztatóan csillogó iszaptenger és kristályvizu bányató hívogat. Szelíd domboldala tetejérol beláthatjuk az egész Káli-medencét

Balra kanyarodva található egy kis település, Salföld, melynek határában található a borókással tarkított Kotenger, ami nem más, mint a Pannon-tenger aljzatának maradványa. A kövek megorizték az egykori élolények (csigák, kagylók) elmeszesedett maradványait, ezek ma is jól láthatók. A falu olyan, mint a mesében, tiszta, takaros házak, nyaralók mindenütt. És mindegyik porta ízléses, stílusos.

E településen található a nemzeti park, háziállatokat bemutató major. Kissé eldugva a falu melletti erdoben található a román-gótikus pálos kolostor romjai. Csodálatos látvány a pusztulásában is tiszteletet parancsoló épületegyüttes, a korlátlannak tuno kövek és az öreg vaskos fák.

Salföldrol Kékkút felé haladva kitérot tehetünk a Kütyü-domb érdekes szikláihoz. A faluba érkezve elsok között a több száz éves, meseszeru muemlék tájház tunik fel, de a település többi épülete is figyelemreméltó. A templomhoz érve régi löszúton feljuthatunk a szolohegyi pincékhez, ahol szemet gyönyörködteto kilátás tárul elénk. A falu határában található a bizánci Theodóra császárno kedvenc italát adó, oróla elnevezett savanyúvíz forrást. A palackozóüzem Burnót- patak feloli kerítésének tövében található a kiépített forrás, kituno friss, enyhén szénsavas vizével. A forrástól száz méterre Kékkút felé található egy fehér kokereszt, e mellett rákanyarodhatunk a Rozskúti duloútra, mely Mindszentkállára vezet. Neve a honfoglalás körül itt letelepedett Kál nemzetség emlékét orzi, hasonlóan a medence még létezo, vagy már elpusztult, csak romjaiban létezo településeihez (Szentbékkálla, Köveskál, vagy Kerekikál, Sóstókál). Mindszentkálla határában kitérot tehetünk a kerekikáli templomromhoz, amely felett honfoglalás-kori földvár sáncai láthatók. A mindszentkállai templomhoz közel, a Kopasz-hegy keleti lábánál láthatjuk a törökök által felperzselt Kisfalud templomának romjait.

A közelben fekvo Szentbékkála hasonlóan hangulatos település, itt is csodálatos a kotenger. Bizarr, meghökkento formájú óriási sziklaszirtek, sziklapadok között ingókövek, szél és víz marta kohátak, a repedésekben megkapaszkodott cserjék, göcsörtös fácskák és az ágak fölül elobukkanó templomtornyok, háztetok régmúlt idok meghitt idilljét idézik. Minden falunak van valami kis sajátossága, látványossága, melyet érdemes meglátogatni, mint például a középkori Velétei püspöki palota romjai. A szép muemléktemplom mellett elhaladva, átvágva a falu lejtos kis utcáin már a Fekete-hegyre kapaszkodunk. A hegy lábánál a töttöskáli templomrom tunik elénk, feljebb érve a kis krátertavak közelében emelkedo Eötvös-kilátó nyújt ragyogó lehetoséget, hogy visszatekintsünk eddigi utunkra, sot beláthatjuk a még elottünk állót is, leereszkedhetünk a Burnót-patak völgyében megbújó Árpád-kori településre, Balatonhenyére. A falu északi határában a Burnót patak völgyébol egy érdekes, karszt-fennsíkra jutunk, majd Monoszlót érintve felmehetünk a 337 méter magas Hegyesture is. A hegy északi felét az egykori kobánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelott muködött bazaltvulkán belsejét. A megdermedt láva sokszögletu, függoleges oszlopok ezreibe vált el, a látvány európai viszonylatban is ritkaságnak számít. A bányából leereszkedve érjük el a hajdani Káli-falvak emlékét orzo Sóstókáli templomromot. Innen, a Kis-hegyestu tövében elhaladva, a kotenger szélén juthatunk el Kovágóörsre. Az itteni kis kotenger természetes madáritatóival ismét szép látványt nyújt, szintúgy, mint a medence közepén ( Kovágóörs és Köveskál között ) található Kornyi-tó. Kovágóörsrol erdoszélen (is) vezeto úton közelítjük meg Révfülöpöt és az ecséri romtemplomot